| | |
Földes hőszivattyúk
Földes hőszivattyúk telepítése
A földes hőszivattyúk telepítésének - ellentétben a levegőssel - számos telepítési kritériuma
és paramétere van. A földben elhelyezendő zárt csőrendszert elhelyezhetjük vízszintesen (talajkollektor) és függőlegesen (földszonda) is, mindezt a telepítési viszonyok határozzák meg.
Geosolar rendszer kapcsolási rajza
Függöleges elhelyezés
A fúrási viszonyokat is figyelembe véve akár 100-120 méter mélyre is lekerülhetnek a szondák. A mélységet a fúrási viszonyok határozzák meg.
A szondák mennyiségét két tényező befolyásolja. Egyrészt a fűtendő/hűtendő épület hővesztesége/hőterhelése, másrészt a talaj szerkezete, összetétele. Könnyen megérthető, hogy más a talaj hőátbocsátási tényezője például száraz sziklás és nedves agyagos talajszerkezet esetén. Szélsőséges eseteket tekintve egy szondából 20 W/m és 80 W/m közötti teljesítményt vehetünk ki, mely legrosszabb esetet tekintve akár 4-szeres szonda mennyiséget jelenthet a legkedvezőbbhöz viszonyítva. A lehelyezett szondákat egymástól legalább 7-8 m-re, célszerűen 10 m-re kell elhelyezni. Így kiküszöbölhető a szondák túlhűtése és így a rendszer beállása. Gyakorta felmerülő kérdés, illetve téveszme, hogy a mélyebb fúrással a mélységgel növekvő hőmérsékletet használjuk ki. Ez természetesen részben igaz, de ebben a tartományban (100-120m) a hőmérséklet-emelkedés általában 2-5 °C közötti. A mélyebb fúrással a hőátadó felületet lehet növelni, illetve (kedvező esetben) a furatok számát csökkenteni.
Vízszintes elhelyezés
A csőhálózat jellemzően 1,5 m körüli mélységbe kerül elhelyezésre. Hasonlóan a függőleges elhelyezéshez, itt is fontos tényező a talajszerkezet. Ettől függően általában a fűtött alapterület 2-4- szerese kerül becsövezésre. Látható, hogy ennél az elhelyezésnél jelentősebb földterület kell, hogy rendelkezésre álljon. Ezen megvalósítás döntően új építés esetén jöhet számításba. Amennyiben a szükségesnél kisebb területet hálózunk be, előfordulhat, hogy a rendszert túlhűtjük. Ez kezdetben a rendszer hatékonyságát csökkenti, végső esetben pedig leálláshoz vezet. A csőosztás jellemzően 0,6-0,8 m. A csövek elhelyezése több módon történhet. Egyrészt a talajréteg teljes kiemelésével, vagy árokásásos módszerrel. Tekintve, hogy fűtésüzemben a talajt kismértékben visszahűtjük a későbbi parkosításnál erre figyelni kell. Azon a területen, ahol a talajkollektor elhelyezésre került, nem javasolt mélygyökérzetű növények telepítése. A vízszintes elhelyezésnél ügyelni kell, hogy a kialakítandó körök csőhosszai lehetőleg egyformák legyenek. Ellenkező esetben a rendszer hatékonysága csökken.
Szondafúrás
A szonda fúrásához jelentősebb mennyiségű vízre van szükség. Ezt vagy a közhálózatból vagy annak hiánya esetén tartályból kell biztosítani. A fúrás során felszínre kerülő "sár" pihentetése ülepítőmedencében vagy tartályban történik. A szondánként felszínre kerülő 1,5-2,0 m3 anyag elszállításáról később gondoskodni kell. Mindkét telepítési módnál a szerelőakna méretét célszerű úgy megválasztani,hogy abban - az osztógyűjtő méretétől függően a szerelő személyzet kényelmesen elférjen. Ha az akna talajvizes területen épül, akkor vízszigeteléssel kell ellátni az aknát, ha nem, akkor célszerű kavicsréteget fektetni az akna aljára.
|
|
| | |
|
